home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9310
/
BANKNET.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-19
|
13KB
|
211 lines
@VAz elsô jelentôs közép-európai földi mûholdas állomás@N
@VAlfa holdbázis@N
Hazánkban a mûholdas távközlés eddig csak az elérhetetlen
álmok között szerepelt, most azonban a BankNet Kft. által
telepített magyarországi központon keresztül bárki
összekötheti számítógépeit így.
A BankNet Kft. a július 8-án megtartott sajtótájékoztatón
bejelentette, hogy sikeresen üzembehelyezte az
adatkommunikációs szolgáltatást nyújtó elsô közép-európai
földi állomást (továbbiakban HUB). A beruházás költsége már
eddig is meghaladta az 5 millió dollárt, de a tervek
szerint ez még emelkedni fog. Ezt az óriási összeget a
BankNet Kft. többségi tulajdonosa, a Mannai Corp.
bocsátotta rendelkezésre.
A berendezéseket a Hughest Network Systems Inc. (HNS)
szállította, aki a legnagyobbnak számít ezen a területen,
hiszen eddig több mint 70 ezer VSAT-ot és 40 HUB-ot
helyezett üzembe. A feladatot az ISBN (Integrated
Satellite Business Network, 1. ábra) rendszerrel
valósították meg, mivel ez egy olyan mûholdas magánhálózat,
ami képes hang, kép és adat kétirányú továbbítására.
Eredetileg cégközpontok és telephelyeik közötti
kommunikációra találták ki, de a megbízhatóság és a
beépíthetô adattitkosítási lehetôségek miatt ajánlják
bankoknak és pénzintézeteknek is.
@VHUB@N
Nézzük meg egy kicsit közelebbrôl, hogyan néz ki ez a
központ. Feladata természetesen a hálózat vezérlése (2.
ábra). E központon keresztül menedzselhetô a rendszerbe
kapcsolt összes adatállomás és az azok közötti
kommunikáció. A hálózat többek között ennek köszönheti
rugalmasságát, hiszen ha valamelyik felhasználónak a
kommunikációval kapcsolatban valamilyen igénye merül fel,
nem kell kimenni a helyszínre, hogy átkonfigurálják a
berendezést.
A rendszer jelenleg csak egy sávot, a KU sávot (12 GHz és
14 GHz körüli tartományok) használja fel, de azt
idôosztásos elven több logikai csatornára osztja fel. Ez
azt jelenti, hogy minden állomás részére egy idôszeletet
biztosít a központi gép, amin belül az üzenetet, vagy
kérelmet továbbíthatja. Ezzel a technikával egy csatornán
akár 8000 állomás is dolgozhat egyszerre, amibôl
kiszámítható, hogy jó néhány évig elegendô kapacitásról van
szó. Emellett a berendezést gyakorlatilag korlátlanul
bôvíthetôre tervezték. Az átviteli sebesség is jelentôs,
hiszen aszinkron üzemmódban 19,2 kbps (kilobit per secundum
-- ezer bit másodpercenként), szinkron üzemmódban pedig 64
kbps, ami egy drága modemnek is szép mutatvány lenne a
hazai telefonvonalakon. Az átvitelre egyébként 99,5%-os
megbízhatóságot garantálnak, még szélsôséges idôjárási
viszonyok között is.
A HUB mûködtetésére egy 6,1 méter átmérôjû antennát (3.
ábra) használnak, amely a Eutelsat II-F4 mûholdra irányul
(az egyenlítô felett 7 fokkal helyezkedik el). Az antenna
motorok segítségével állítható annak érdekében, hogy a
mûhold legkisebb mozgását is követni tudják. A gyakorlatban
azonban erre nincs is szükség, miután a mûhold együtt forog
a Földdel, vagyis az állomáshoz viszonyítva mozdulatlan.
Mivel az antenna a szabad ég alatt van ki van téve az
idôjárási viszontagságoknak, a biztonságos üzemelés
érdekében el kellett látni jégtelenítô és esôtlenítô
berendezésekkel. A jelet az úgynevezett RF szobába csôtáp
vezetéken keresztül vezetik be, amit belül nagynyomással és
párátlanító berendezéssel tettek megbízhatóbbá.
Az RF szobában található a 125 wattos, nagy teljesítményû
erôsítô, amelynek erôsítését egy vezérlô berendezés, az
úgynevezett Uplink Power Control Unit szabályozza (4.
ábra). Ennek az a feladata, hogy állandóan figyelje a
mûholdról érkezô jelek erôsségét, amibôl a terjedési
viszonyokra kell következtetnie. Ha gyengül a jelek
erôssége, a teljesítményerôsítôt nagyobb erôsítésre állítja
be. Ennek, és az antennán elhelyezett berendezéseknek
köszönhetô, hogy az átvitel megbízhatóságára nincs
befolyással (pontosabban csak igen kis mértékben) az
idôjárás. A mikrohullámú jeleket egy átalakító 70 MHz
körüli frekvenciára alakítja át, amivel már könnyebb tovább
dolgozni.
Az RF jelet visszaalakítják digitális jellé, amit a
központi számítógép kap meg, ami a címeket felismeri, a
megfelelô adminisztrációt a háttérben elvégzi, és az
üzenetet visszaküldi a fent leírt útvonalon a mûholdra,
ahonnan azt a célállomás kapja meg. Mindez rendkívül rövid
idôt vesz igénybe.
A HUB biztonságos üzemeltetéséhez minden egységbôl kettôt
mûködtetnek, egy aktívat és egy tartalékot. Az aktív egység
meghibásodása esetén a tartalék automatikusan átveszi annak
szerepét, ezzel garantálva az egész éves, napi 24 órás
zavartalan üzemelést.
@VPES@N
A megbízhatóság és költségmegtakarítás miatt a VSAT (Very
Small Aperture Terminal -- nagyon kis nyílásszögû terminál)
technológiát választották. Ållomásnak a HNS által gyártott
PES 8000 (Personal Earth Station) típusú berendezést
szállítják (5. ábra). Ez két fô részre tagolható. Az ODU
(OutDoor Unit -- kültéri egység) egy 1,0--2,0 méter
átmérôjû parabolaantennából, a hozzá tartozó 0,5--2,0
wattos fejbôl valamint a közép- és nagyfrekvenciás
konverterbôl áll. Az IDU (InDoor Unit -- beltéri egyég) a
középfrekvenciás jelet továbbalakítja alaphullámsávú
frekvenciákra, majd azt digitális jelekké alakítva az
adatfeldolgozó egységnek továbbítja. Az IDU-ba összesen 4
multiport kártya illeszthetô, és mind a négyben egyenként
maximum 8 adatport helyezhetô el. Ezek a portok egymástól
teljesen függetlenek. Az IDU számos interface-t és
protokollt támogat (1. box).
A PES folyamatosan veszi a HUB által küldött jeleket, és
menet közben válogatja ki, mely üzeneteket címezték a
számára. Három fajta elérési lehetôség használható. A
@KStream@N elérés során minden állomásnak elôre
meghatározott idôszelet áll rendelkezésére, amit szabadon
használhat fel kommunikációs célokra. Nyilvánvaló, hogy
ebben az esetben elôre meg kell becsülni a lefoglalandó
kapacitást, mivel amikor nincs adatforgalom, csak
feleslegesen foglalnánk a csatornát (ez persze költséges),
de ha ""csúcsforgalom" van, a túl kicsi idôszelet szûk
keresztmetszet is lehet.
Elôfordulhat, hogy egy hálózat elemei egymással csak kis
méretû információs egységeket közölnek, azt is csak igen
ritkán. Ilyen esetben felesleges lenne egy viszonylag nagy
kapacitást állandóan lefoglalni. Az @KAloha@N elérés során
nincsenek elôre meghatározott idôintervallumok, hanem az
egyes állomások erre az átvitelre fenntartott blokkokat
vesznek igénybe akkor, amikor ténylegesen fel akarják azt
használni. Az állomás a küldendô csomagot egy szabad
blokkban egyszerûen elküldi, majd megvárja míg a központ
(HUB) nyugtázó választ küld. Elôállhat olyan eset is,
amikor két ilyen állomás egyszerre akarja ugyanazon blokkon
átküldeni adatait. Ilyenkor a HUB értelmetlen csomagot kap,
amire természetesen nem küld nyugtát. Az állomások
újraküldik az információikat egy véletlenül megválasztott
blokkban, és ezt mindaddig ismétlik, amíg nem kapnak
nyugtát -- azaz amíg meg nem érkezik a csomag.
A @KTranzakció Rezervációs@N elérésben a fenti két módot
ötvözték oly módon, hogy az adatportok Aloha eléréssel
kapacitást kérnek a HUB-tól. A HUB kijelöli, hogy mely
idôszeletekben tud az adatport kommunikálni. A port a
csomagokat a számára kijelölt idôben sorban elküldi, és
mindegyik végén egy információt küld a központ felé, ami a
további kapacitásigényt tartalmazza. A HUB ily módon
dinamikusan osztja szét a kapacitást.
Sok hálózatban a kommunikáció mértéke nem egyenletes.
Például egész nap kicsi az adatforgalom, de este a napi
zárás során ez kétszeresére, sôt háromszorosára is nôhet. E
probléma megoldására is van lehetôség, mégpedig úgy, hogy
az adatportokra két elérési módot definiálhatunk.
Példánkban nappal a kisebb kapacitású elérési mód mûködik,
amíg a forgalom mértéke huzamosabb ideig meg nem halad egy
meghatározott értéket (az elérési mód által lehetséges
adatforgalomnál nagyobbat). Amikor ez bekövetkezik, a port
automatikusan a nagyobb kapacitású elérési módra vált át,
majd mindaddig így marad, amíg az adatforgalom le nem
csökken, és úgy is nem marad bizonyos ideig.
Ezek az átviteli módok azonban nem mindig kényelmesek.
Azok élhetnek a @KLANAdvantange@N lehetôségével, akik helyi
hálózatokat üzemeltetnek. Ez lehetôvé teszi, hogy
@KEthernet@N (IEEE 802.3) illetve @KToken Ring@N (IEEE
802.5) szabványú hálózati kártyákkal lokális hálózatokat
kössünk össze mûholdon keresztül. E megoldással két távoli
helyi hálózatot rendkívül nagy sebességgel (400 kbps a
HUB-tól, 100 kbps a PES-tôl) köthetünk össze, ugyanakkor a
@Kgateway@N és a @Kbridge@N szerepét a földi állomás veszi
át, ezért az átvitel a LAN-ok sebességével történik.
Ahhoz, hogy az ugyanazon adatportba csatlakoztatott helyi
hálózatok egymással történô kommunikációja ne mûholdon
keresztül, hanem közvetlenül történjen, minden hálózati
elemet definiálni kell. Ilyenkor a PES bridge-ként mûködik.
A port felismeri a küldendô adat címét. Ha definiált
eszköznek szól (azaz helyi elemnek), közvetlenül a kártyára
teszi át az adatot, kikerülve a költséges (és felesleges)
mûholdas átvitelt. A LANAdvatange két üzemmódban mûködhet.
Normál üzemmódban definiálni kell, öntanuló mód esetén
pedig nem kell definiálni minden újabb elem hálózatba
történô bekapcsolását. Ez az üzemmód megjegyzi tehát a
saját elemeinek címét, de el is felejti, ha huzamosabb
ideig nem ""találkozik" valamelyikkel.
A mûholdas átvitel már önmagában is kedvezô feltételeket
biztosít a távoli állomások összekapcsolására, de a VSAT
technológia és a megbízható HNS berendezések különösen. A
gyorsan és szabadon telepíthetô rendszerek, az alacsony
áron megvalósítható adatátviteli lehetôségek és a
megbízhatóság mind-mind elôsegíti a mûholdas távközlés
rohamos elterjedését. A BankNet Kft. földi állomásának
létrehozása is ezt bizonyítja. Reméljük, hogy elôbb-utóbb
mi magyarok is felzárkózhatunk a nyugati
átviteltechnikához.
@KRudnai Tamás@N